Emberemlékezet

Lehetséges-e negyven év tagadás, hallgatás, csönd és elnyomás után a múlt feltárása? Ezzel a kérdéssel szembesültek azok, akik a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején szerették volna feltárni a délszláv háború előtti utolsó nagy európai népirtás, az 1944-45-ös délvidéki események valós történetét. 20 és 40 ezer közé teszik a meggyilkolt magyarok számát, s ezzel együtt közel százezres lélekszám veszteség érte ekkor a délvidéki magyarságot.

Mindenki és minden szem a láncban. A balatoni munkatáborok, kitelepítettek és ellenállók nyomában járunk. 1945-ben a szovjet vashenger gördült végig ott, ahol most békésen nyaralnak az emberek, majd a szovjetek után érkezett Rákosi és rendszere, velük a villák elkobzása, a munkatáborok, a kitelepítések, a tönkretett életek. De előkerültek az ellenállók is.

Szovjet törvények alapján ítéltek el magyar állampolgárokat 1945 után Magyarországon a megszálló szovjet csapatok. Ráadásul ezeket az ítéleteket gyakran a magyar kommunisták kérték az elvtársaktól. Fájdalmas ez, de az így hozott döntésekkel a Szovjetunióba került emberek csak töredékét jelentették annak a több mint egymillió magyarországinak, akiket a második világháború után ilyen-olyan indokokkal a szovjet táborokba hurcoltak.

Miként ágyazott meg a Magyarország kárára történt trianoni határdöntéseknek a külföldi és a velük szövetséges magyar újságírók „munkája”? Miként írt és dolgozott Magyarország ellen a nyugatra és keletre menekült magyar vörös emigráció? Szomorú sajtószemle kis derűvel: amikor egy brit figyelmezteti a vörös emigrációt a hazájukkal szembeni kötelező hűségre.

A nagyhatalmak malomköveiről szól az adás, pedig a lengyel-magyar Korompay családról beszélgetünk. Arról, hogy miként talál szerelmet, boldogságot, alakít ki szép családot egy magyar férfi Lengyelországban a XX. század második évtizedében, miként vesz részt a lengyel állam közel másfél százados szünet utáni újjáteremtésében, majd miként lesz bolsevikok katyni tömegsírokba bedobált áldozatainak egyike, családja pedig miként esik áldozatul a nemzetiszocialista brutalitásnak. Két pogány közt… vagy két malomkő közt… sokféleképpen fogalmazhatunk: ez a lengyel-magyar sors.